Többen is írtátok, hogy át tudnám-e küldeni a tanárbúcsúztatós beszédet - azt hiszem ez a legegyszerűbb módja, hogy meglegyen mindenkinek, aki kérte. Maga az ötlet egy Örkény István egyperces novellából ered, a post alján az is itt van (a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az Örkényes ötletet egy nagyon jó barátomtól, Szandrától kaptam én is). Én amúgy szerettem volna, ha PNCS is halja, de hát mint tudjuk, belső konfliktusokat okozott volna neki eljönni... :)

maga a beszéd:

„Jelenség
Egy parafa dugó, mely semmiben sem különbözött a többi parafa dugótól, (Hirt G. Sándornak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent), beleesett a vízbe.
Egy ideig, amint az várható volt, úszott a víz színén, aztán különös dolog történt. Lassan merülni kezdett, lesüllyedt a fenékre, és nem jött föl többé.
Magyarázat nincs.”

 

Egy gyermek, mely semmiben sem különbözött a többi gyermektől (Plesz Rolandnak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent) négy évvel ezelőtt megállt az iskola kapuja előtt. Körbenézett, majd egy nagy levegő után belevetette magát az ismeretlenbe. Aztán különös dolog történt: a gyermekből diák lett, majd jogilag férfi is – ám ő mégis tudta, hogy bár pár nap múlva bizonyosságot kell majd adnia az „érettségéről”, mégis a szívében belül mindig is az a gyermek marad, aki annak idején felemás cipőben jött ballagásra.

Magyarázat nincs.

 

Egy baráti társaság (barátoknak mondták magukat, de mit számít, mit mondanak rá? Az senkit se érdekel) négy évvel ezelőtt még ismeretlenül, bizalmatlanul tekintgetett egymásra. Aztán különös dolog történt. Megismerték egymást és négy év alatt – ami életük töredéke csupán – képesek voltak olyan köteléket kialakítani egymás között, amelyről úgy gondolták, hogy életük végéig fog tartani.

Magyarázat nincs.

 

Egy osztály (12. E-nek mondták magukat, de mit számít egy név? Egy név semmit se jelent), amely négy évig hallgatta, hogy mennyi probléma van vele, most a távozás küszöbén áll – és ekkor egy különös dolog történt: az utolsó pillanatban, amikor mélyen a szívükbe néztek – kivétel nélkül mindenki rájött, hogy ő igenis büszke arra, hogy ennek az osztálynak a tagja lehetett.

Magyarázat nincs.

 

Egy tanári kar (12. E tanárai, de mit jelent egy név?  Egy név semmit se jelent) végigszenvedte az elmúlt négy évet az előbb említett osztállyal, megannyi megpróbáltatáson és idegeskedésen keresztül. De ők kitartóak voltak, nem adták fel – és a jóindulat, az empátia mégsem tűnt el belőlük (maximum ideiglenesen), pedig volt nem egy olyan esemény, amely erre bőven okot adhatott volna.

Magyarázat nincs.

 

Egy ember, mely semmiben sem különbözött a többi nyolc milliárd embertől (Plesz Rolandnak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent), most éppen egy beszédet mond, és megannyi, számára fontos ember figyel rá. Miközben ott áll, egy különös dolog történik vele – bár izgul, hogy jól el tudja mondani beszédét, gondolatai mégis el-elkalandoznak, mert a rá figyelő emberek annyi, de annyi emléket keltenek fel benne, amit szavakkal el nem lehet mondani. Hálás azért, hogy ebbe az iskolába, ebbe az osztályba járt, hálás azért, hogy ezek a tanárok tanították.

Erre kivételesen van magyarázat.

és eredendően ebből ered:

„Jelenség
Egy parafa dugó, mely semmiben sem különbözött a többi parafa dugótól, (Hirt G. Sándornak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent), beleesett a vízbe.
Egy ideig, amint az várható volt, úszott a víz színén, aztán különös dolog történt. Lassan merülni kezdett, lesüllyedt a fenékre, és nem jött föl többé.
Magyarázat nincs.”

 

Jelenség/2.
Egy gombóc, mely semmiben sem különbözött a többi gombóctól (Artúrnak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent) beleesett a vízbe.
Egy ideig, amint az várható volt, vidáman úszkált a víz tetején, aztán különös dolog történt. Kiugrott a fazékból, elszaladt, és nem jött vissza többé.
Magyarázat nincs.

 

Jelenség/3.
Egy szimpatikus fiatalember, aki semmiben sem különbözött a többi szimpatikus fiatalembertől (Jézus Krisztusnak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent) fogta magát, és lesétált a partra.
Egy ideig, amint az várható volt, ide-oda szaladgált a víz tetején, jött-ment, pancsolt, poénkodott, kenyérdarabkákat hajigált, aztán különös dolog történt. Lassan merülni kezdett, lesüllyedt a pokol fenekére, és nem jött föl többé.
Magyarázat nincs.

 

Jelenség/4.
Egy illető, aki semmiben sem különbözött a többi illetőtől (X. Y.-nak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent) beleesett egy nőbe.
Egy ideig, amint az várható volt, úszkáltak a boldogságban, aztán különös dolog történt. Az illető fogta magát, visszahúzta a zokniját, és hazament a feleségéhez.
Magyarázat nincs.

 

Jelenség/5.
Egy nagy rakás szerencsétlenség, mely már ránézésre sem különbözött egy valóságos istencsapásától (Erdős Virágnak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent) beleesett a bűnbe.
Egy ideig, amint az várható volt, megpróbálta villámgyorsan visszacsinálni, a gyehenna tüzére gondolt, meg a tavalyelőtti fürdőruhájára, aztán különös dolog történt.
Ahelyett, hogy kiköpte volna, bekapott még egy falatot.
Magyarázat nincs.

 

Jelenség/6.
Hirt G. Sándor, aki semmiben sem különbözött a többi kis hülye dugótól (a vasesztergálás virtuózának mondta magát, de kit érdekel az ilyesmi? Az ilyesmi senkit se érdekel) pechére pont beleesett az ominózus száztizenpár billió-millió főbe.
Egy ideig, amint az várható volt, maximálisan meg voltak elégedve a munkájával, még étkezési hozzájárulást is kapott, sőt, még iskolakezdési támogatást is kapott, sőt, még üzemorvosi ellátásban is részesült, amikor különös dolog történt. Behívatta magához a főigazgató és azt mondta neki, hogy a viszont látásra.
Magyarázat nincs.

 

Jelenség/7.
Egy hányatott sorsú, ámde sokra hivatott ország, mely semmiben sem különbözött a többi hányatott sorsú, ámde sokra hivatott országtól (magyarnak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent) beleesett a szarba.
Egy ideig, amint az várható volt, megpróbált valahogy kikecmeregni, nyújtózkodott, pipiskedett, dúl-fúlt, ágált, toporzékolt, szitkozódott, szerencsétlenkedett, aztán különös dolog történt. Lassan merülni kezdett, lesüllyedt a legmélyére, és nem jött föl többé.
Magyarázat nincs.

 

(Bónusz)
Egy nagy magyar író, aki semmiben sem különbözött a többi nagy magyar írótól (Örkény Istvánnak mondta magát, de mit jelent egy név? Egy név semmit se jelent) egy csendes, nyári délután fogta magát, és leült az íróasztalához.
Egy ideig, amint az várható volt, szorgalmasan üldögélt, aztán különös dolog történt. Lassan emelkedni kezdett, felröpült az égbe, és nem jött le többé.
Magyarázat nincs.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.